Az alábbiakban néhány képet mutatunk be hóval borított kertjeinkről. Az épített kert rendezettségét és szépségét télen is képes megőrizni, hóesés esetén pedig egyúttal a havas, téli táj nyugalmát is árasztja a tavasztól zöldellő kert.
A kertészkedés kialakulását a nomád életmódról való áttérés, vagyis a letelepedésnek (állandó vagy legalábbis állandónak szánt lakóhelyek létesítésének) és az élelmiszerek termelés útján való megszerzésének szándéka alapozta meg.
A rendelkezésünkre álló történeti emlékekből valószínűsíthetően a magyar nép a honfoglalást követően, a letelepedés hatására kezdett a föld megművelésével foglalkozni, ami egyúttal a kertépítészet fejlődésének kiindulópontját jelentette.
A japánok mindig is különcök voltak. Ugyanez vonatkozik az ízlésükre, kertépítészeti megoldásaikra. Most a japánok lila akác alkotásait mutatjuk be.
A Dél-Hollandiai Dreidlandenpunt, egykor híres kikötőváros volt. Kereskedő hajók tömkelege hozta ide messzi tájakról a kávékat, teákat, fűszereket. Ma Európa legnagyobb labirintusa található itt.
A köztéri vertikális kertek a világ egyre több nagyvárosában kezdenek felbukkanni. A városkép telis-tele van óriási beton felületekkel és homlokzatokkal, ezekre nagyszerű megoldás a növényi takaró. Több mint száz speciális élő növény takarja a felületet, aminek az összhatása lélegzetelállító.
Hazánkban kora tavasszal az első virágok között nyílnak a fehér hóvirágok, később a rokon tőzike virágzik. Ezek a növények az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartoznak.